Sziasztok!
Miért van az embernek, főként a nőknek hangulatingadozása? Gyerekként talán azért, mert valamit akarunk, amit vagy megkapunk, vagy nem, és hangulatingadozással, hisztivel, sírással válaszolunk környezetünknek. Fiatalként, szintén, ha nen az van amit akarunk, kedvet váltunk látványosan tudomására adva a környezetnek, hogy mi nem tetszik. Gyakorló szülőként nincs lehetőség a csapongásra (saját megélésem szerint) mikor már a gyerekek kirepültek, és monoton napok jönnek, öregszünk, a gondolataink a jó és a rossz között csapódnak, mikor már nem úgy van minden ahogy akarjuk, ha fáj már itt-ott, és nem találunk értelmes magyarázatot, az öregedés velejáróit kevesbé elfogadva, akkor jön nálam a hangulatingadozás, sajnos elég sűrűn. Viataminok, olvasás és sok agyalás munka közben is, mikor nem unatkozom. Más is így lehet vele?!